A tetőn

Lassú volt.
Lassú, és hideg.
Valahonnan a távolból jött, csöveken, huzalokon, csavarokon egyéb fémeken át, s hozta magával azt a jellegzetes fémzajt is. Valahol rádió sercegett, távolból jött.
Az ablak nyitva, forró nyári levegő áramlott be, ezt akartam, de tél volt, mégsem éreztem hidegnek a mínusz 5-10 fokot, ami belopakodott a szobába.
Nem a levegő volt hideg.
Csukott szemmel feküdtem az ágyon, és hallgattam a fémzajt.
A fejem volt hideg.
A gondolataim voltak hidegek.
A hangok, melyek lassan kúsztak át a füles drótjain a hallójáratomba.
Lassan jött, lassan gyorsult, őrülten pörgött, majd visszafogott mindent.
Mint egy féreg, nem bírtam el.
Nem bírtam ezt, hogy csak játszik, hogy nem történik semmi sem, csak a fémzaj, de az is csak messziről.

Türelem.

Ezt sugdosta füleimbe kajánul kacagva, mikor tudta, erre vagyok legkevésbé kapható.

Türelem.

Zongora.
Idegesített minden billentyű lenyomása, láttam magam előtt a fehér-fekete sorokat, s az ujjakat, melyek lágyan érintve lenyomják őket különböző, változó sorrendben, és a hangok, melyek felszakadnak, gyönyörű dallammá válnak és....
Megőrülök.

Türelem.

Hideg.

Kegyetlen vagyok magamhoz, gondoltam, de mivel nem mondtam újat, hallgattam tovább a zongorajátékot.
A talpam alatt recsegtek a cserepek, körülöttem világított a város.
A fémzaj átváltozott, határozott formát öltött: gitárhúrrá alakult.
Álltam a tetőn (muszáj volt megmozdulnom, így hát ide jöttem), és néztem a várost. Rohanó nagyváros, benne rengeteg, magányos ember, rengeteg titokkal, fájdalommal.
Álltam a tetőn, és igyekeztem betelni a zenével, a fényekkel, a látvánnyal, az illatokkal, mindennel.
Belülről feszített, már nem volt hideg.
Égetően forró volt, a torkom fojtogatta.
Előbb csak a mellkasomban, aztán a végtagjaimban, s végül az ujjaim begyében is ott volt ez a tűz.
Nem tudtam nyelni.
Hideg volt minden, fagyott az éjjel, leheletem élesen látszott.
Hideg volt minden, csak én izzottam, ott a tetőn.
Azt hittem, meggyulladok.
Azt vártam, hogy felrobbanok.
Azt akartam, hogy meghaljak.

De csak álltam a téli hidegben, hallgattam a zenét és sétáltam a tetőn.